Lejárt a biztonsági időkorlát.
Ha az oldal űrlapot is tartalmaz, annak mentése csak érvényes bejelentkezéssel lehetséges.
A bejelentkezés érvényességének meghosszabbításához kérjük lépjen be!
Felhasználó név:
Jelszó:
 
Az agyi mikrovérzések természete és klinikai jelentőségük
Szerző: Pongrácz Endre
Az agyi mikrovérzés (AMV)-ek, mint a neuroradiológiai vizsgálatok eredményeképpen megszületett új fogalmak, jól leképezhetők cerebrovascularis betegségekben, a demencia különböző változataiban, valamint hozzátartoznak a normális öregedési folyamat agyi manifesztációihoz is. Az AMV-k kis, homogén, kerek, alacsony szignálintenzitást mutató jelek, melyek többek között legjobban T2* gradiens MRI-szekvenciákon jelennek meg. Gyakoriságuk a normális öregedési folyamat során növekszik (60 év felett 5%). Gyakoribbak első ischaemiás stroke esetén (34%), valamint első, intracerebralis vérzéses stroke-ban is (53%). Az AMV-k az agyi microangiopathia jó markerei lehetnek. Az AMV-k előfordulási gyakorisága és számuk összefüggést mutat az agyi fehérállomány elváltozásainak súlyossági fokával és a lacunaris stroke megjelenésével. A hagyományos agyi érrendszeri rizikófaktorok közül a magas vérnyomással és a cukorbetegséggel mutattak pozitív összefüggést, a nemmel, a dohányzási szokásokkal és az ischaemiás cardiovascularis betegségekkel azonban nem. A jelenlegi vizsgálatok nem támogatják azt a hipotézist, hogy az AMV-k gyakoribbak volnának a klinikai tüneteket mutató agyi makrovérzésekben, az antikoagulált betegekben, valamit az agyi thrombolysisben részesülőkben a kontrollokhoz képest. Ugyanakkor vizsgálatok támasztják alá azt az összefüggést, mely az AMV-k száma és az aszpirin szedése között fennáll. Több vizsgálat igazolta, hogy az AMV-k összefüggenek a kognitív funkciók hanyatlásával is. További, egyértelműen meghatározott MRI-paramétereken alapuló, prospektív, többközpontú vizsgálatok szükségesek az AMV-k jelentőségének megismeréséhez.
Nincs jogosuultsága a file letöltéséhez, kérjük jelentkezzen be.