Lejárt a biztonsági időkorlát. Ha az oldal űrlapot is tartalmaz, annak mentése csak érvényes bejelentkezéssel lehetséges. A bejelentkezés érvényességének meghosszabbításához kérjük lépjen be!
Javasoljuk, hogy az oldalt a könnyebb rendszeres elérhetőség érdekében tegye a "kedvencek" közé. [ Kattintson ide ]
Vascularis Neurologia folyóirat
Lapunk az első év önálló kiadását követően 2010-től a Tudomány Kiadóval kötött szerződés alapján új, kölcsönösen előnyös feltételek mellett jelenik meg. Szeretnénk a lap színvonalát emelni, terjesztését szélesíteni a hazai és a magyar anyanyelvű külföldi szakmai olvasók körében. Szeretnénk megtartani azt a szerkesztési elképzelést, hogy mind az alapkutatás, mind a klinikum képviselői közléshez jussanak a lapban. Tervezzük, hogy rövid esetismertetésekkel, könyv- és cikkreferálással színesítsük a lapot. Teret kívánunk adni azoknak a szakmánkat érintő egészségpolitikai kérdéseknek is, amelyek széleskörű érdeklődésre, közös vélemény kialakítására, állásfoglalásokra adnának lehetőséget. Így a vascularis neurologus ráépített szakorvosi képesítés ügyével, minden stroke-részleg lízis végzésére való akkreditálásának kérdésével. A lap a Magyar Stroke Társaság hivatalos lapja, így változatlanul a lap fontos feladata a társasági hírek folyamatos közlése.
Prof. dr. Nagy Zoltán főszerkesztő
Alábbiakban lapszámonként tekintheti meg a megjelent cikkek címét, szerzőit és összefoglalását. Amennyiben Ön a MST tagja a teljes cikket is megtekintheti és le is töltheti PDF formátumban. FONTOS! A teljes cikkek a nyomtatott változat megjelenését követő 6 hónap elteltével, felhasználói adatokkal történt bejelentkezés után (!) érhetők el elektronikus formátumban!
A stroke prevalenciája és mortalitása világszerte kiemelkedően magas, a kórkép okozza a legtöbb maradandó rokkantságot. A magas vérnyomás mind a haemorrhagiás, mind az ischaemiás agyérbetegségek leggyakoribb rizikófaktora, a stroke kockázatát átlagosan 3-4-szeresre növeli, a legszorosabb korreláció a szisztolés vérnyomásértékekkel mutatható ki. A hypertonia kezelése a hatékony stroke-prevenció egyik legfontosabb kérdése, a klinikai gyakorlatban ennek ellenére sokszor csak másodlagos tényezővé válik a prevenció egyéb bázisterápiái (antiaggregációs kezelés, statinok) mellett, a célértékeket a betegek csak kis hányada éri el. A nagy multicentrikus vizsgálatok eredményei alapján az antihipertenzív terápia legfontosabb szempontja a vérnyomásértékek normális szinten tartása. Az angiotenzinkonvertáló enzim inhibitor (ACEI) monoterápia stroke-megelőző hatásával kapcsolatos adatok ellentmondásosak. Meggyőzőek az elsődleges stroke-prevenció szempontjából a hosszú hatású kalciumcsatorna-blokkolók és az antitenzinreceptor-blokkolók (ARB) eredményei. Az ARB-k esetében a kedvező mellékhatásprofil és a kiemelkedően jó terápiahűség hosszú távon megbízható vérnyomáscsökkentést eredményez. A hypertoniás agyérbetegek többsége kombinált vérnyomáscsökkentő terápiát igényel a céltartomány eléréséhez. A legújabb adatok alapján a kombináció egyik komponenseként valsartant érdemes választani, emellett meggyőző eredményeik alapján amlodipin, illetve indapamid javasolható. A krónikus vesebetegek stroke és vascularis demencia szempontjából különösen veszélyeztetettek. Ebben a betegcsoportban is a vérnyomáscsökkentés mértéke a legfontosabb szempont a stroke megelőzése érdekében, a terápia alapja diuretikum legyen. A stroke másodlagos megelőzésével kapcsolatban az eddig elvégzett vizsgálatok száma jóval kevesebb. Meggyőző eredményeket mutat fel az indapamid, amely perindoprillal kombinálva két nagy vizsgálatban is szignifikánsan csökkentette a stroke kockázatát. A vérnyomáscsökkentő kezelés preventív hatása révén az agyérbetegek dementálódását, kognitív hanyatlását is képes megelőzni, lassítani. A nyaki, illetve az intracranialis erek stenotikus megbetegedésében szenvedő betegek többségénél is a normotenzió fenntartására kell törekedni.
A neurotrofikus növekedési faktorok kulcsszerepet játszanak az idegrendszer kialakulásában és a homeosztázisában. Ezen faktorok expressziójában és működésében bekövetkező változások számos idegrendszeri betegséggel összefüggésbe hozhatók, mint a Parkinson-betegség, Alzheimer-betegség, a cerebrovascularis kórképek, agyi tumorok. Az utóbbi évek kutatásai kimutatták, hogy az eredetileg csak neuronális hatásúnak gondolt neurotrofikus faktorok jelentősen befolyásolják az érrendszer kialakulását és működését is. A neurotrofinok és receptoraik alapvető szabályozói a szív és az érrendszer kifejlődésének, az endothelsejtek, vascularis simaizomsejtek és a szívizomsejtek túlélésének és az angiogenesisnek.
Az agyi mikrovérzés (AMV)-ek, mint a neuroradiológiai vizsgálatok eredményeképpen megszületett új fogalmak, jól leképezhetők cerebrovascularis betegségekben, a demencia különböző változataiban, valamint hozzátartoznak a normális öregedési folyamat agyi manifesztációihoz is. Az AMV-k kis, homogén, kerek, alacsony szignálintenzitást mutató jelek, melyek többek között legjobban T2* gradiens MRI-szekvenciákon jelennek meg. Gyakoriságuk a normális öregedési folyamat során növekszik (60 év felett 5%). Gyakoribbak első ischaemiás stroke esetén (34%), valamint első, intracerebralis vérzéses stroke-ban is (53%). Az AMV-k az agyi microangiopathia jó markerei lehetnek. Az AMV-k előfordulási gyakorisága és számuk összefüggést mutat az agyi fehérállomány elváltozásainak súlyossági fokával és a lacunaris stroke megjelenésével. A hagyományos agyi érrendszeri rizikófaktorok közül a magas vérnyomással és a cukorbetegséggel mutattak pozitív összefüggést, a nemmel, a dohányzási szokásokkal és az ischaemiás cardiovascularis betegségekkel azonban nem. A jelenlegi vizsgálatok nem támogatják azt a hipotézist, hogy az AMV-k gyakoribbak volnának a klinikai tüneteket mutató agyi makrovérzésekben, az antikoagulált betegekben, valamit az agyi thrombolysisben részesülőkben a kontrollokhoz képest. Ugyanakkor vizsgálatok támasztják alá azt az összefüggést, mely az AMV-k száma és az aszpirin szedése között fennáll. Több vizsgálat igazolta, hogy az AMV-k összefüggenek a kognitív funkciók hanyatlásával is. További, egyértelműen meghatározott MRI-paramétereken alapuló, prospektív, többközpontú vizsgálatok szükségesek az AMV-k jelentőségének megismeréséhez.
Szerző(k): Szegedi Norbert, Berentei Zsolt, Gubucz István, Major László, Marosfői Miklós, Óváry Csaba, Pozsegovits Krisztián, Szász Gábor, Szentpétery László, Szilvási Péter, Szikora István, Szilágyi Géza
A szisztémás thrombolysis gyors és viszonylag egyszerű módszer az akut ischaemiás stroke kezelésére, de a nagy agyi artériák elzáródása esetén önmagában kevéssé hatékony. Az intraarteriális lysis/mechanikus revaszkularizációs eljárások hatékonyabbak, de hozzáférhetőségük korlátozott, időigényesek. A két módszer szekvenciális alkalmazásának evidenciaháttere szerény, hazai tapasztalat nem ismert. 2007–2010 között három centrumban (AOK/CVI, Országos Idegtudományi Intézet, ÁEK) összesen 32 esetben történt kombinált kezelés. A kezelt 20 férfi és 12 nő átlagos életkora 62 év (32–84 év) volt, kezdeti NIHSS skála értékük átlaga 19 pont (12–30 pont). A szisztémás lysis az ECASS-3 vizsgálat szerinti 4,5 órás időablakon belül történt, átlagosan 2 óra 45 perccel a tünetek kezdetét követően, 21 betegnél 0,6 mg/tskg, 11 esetében 0,9 mg/tskg rt-PA adagolásával. Az angiográfia átlagosan 4 óra 25 perccel követte a tünetek kialakulását, ami 16 esetben az arteria cerebri media M1-M2 szakaszának elzáródását, 3 betegnél a carotis interna és a cerebri media egyidejű occlusióját, 6 páciensnél a carotis T occlusióját, 6 betegnél basilaris occlusiót, egynél vertebralis occlusiót igazolt. Az intraarteriális rt-PA-adag 22 mg körül alakult (5–40 mg). 16 esetben a szuperszelektív thrombolysist Penumbra-eszközzel történő aspirációval, mechanikus fragmentálással, ballonos angioplasztikával kombináltuk. Két esetben csak vákuumos aspiráció, egyben csak mechanikus rekanalizációs kísérlet történt. 13 betegnél csak lokális rt-PA-adagolásra került sor. Az intraarteriális eljárások rekanalizációs hatékonyságát a záró angiográfia alapján határoztuk meg.
24 óra elteltével koponya CT-t végeztünk az esetleges intracerebralis vérzés kimutatására, majd három hónap után a módosított Rankin-skálával mértük a funkcionális kimenetelt. Jó rekanalizációt (TICI gr. 2-3) sikerült elérni 19 esetben (60%). A három hónapon belüli mortalitás 31% volt, míg kedvező kimenetelt (mRS: 0–2) a kezelt betegek 47%-ában észleltünk 90 nap után. A tünetet okozó vérzés aránya 9,4% volt. Az ischaemiás stroke szekvenciális iv./ia. rekanalizációja saját anyagunkban is viszonylagosan hatékonynak és biztonságosnak bizonyult.
A D3-vitaminból a szervezetben kialakuló aktív D-vitamin a legősibb hormon az élőszervezetekben. Hatása szerteágazó, szinte minden szervrendszerben kimutatható....>> Magyar Nephrologiai Társaság hírei
[ 2012.02.06. ]
Szeretettel várjuk a Magyar Szenológiai Társaság 20 éves fennállása alkalmából megrendezésre kerülő 'Terhesség és emlőrák' című Tudományos Fórumra. >> Magyar Onkológusok Társasága hírei
[ 2012.02.06. ]
A Pszichoterápia folyóirat nyolcadik konferenciáját „Határátkelők” címmel szervezik 2012. május 11-12-én a MOM Kultúrális Központban (1124 Budapest, Csörsz...>> Magyar Pszichiátriai Társaság hírei
A győri Gyermekdiabetes Gondozó és a Cukorbeteg Gyermekeket Támogató győri Egyesület meghívja Önt és családját az ötödik országos „Törp Programra”. Családi...>> Magyar Diabetes Társaság hírei
Lapunk az első év önálló kiadását követően 2010-től a Tudomány Kiadóval kötött szerződés alapján új, kölcsönösen előnyös feltételek mellett jelenik meg. Szeretnénk a lap színvonalát emelni, terjesztését szélesíteni a hazai és a magyar anyanyelvű külföldi szakmai olvasók körében. Szeretnénk megtartani azt a szerkesztési elképzelést, hogy mind az alapkutatás, mind a klinikum képviselői közléshez jussanak a lapban. Tervezzük, hogy rövid esetismertetésekkel, könyv- és cikkreferálással színesítsük a lapot. Teret kívánunk adni azoknak a szakmánkat érintő egészségpolitikai kérdéseknek is, amelyek széleskörű érdeklődésre, közös vélemény kialakítására, állásfoglalásokra adnának lehetőséget. Így a vascularis neurologus ráépített szakorvosi képesítés ügyével, minden stroke-részleg lízis végzésére való akkreditálásának kérdésével. A lap a Magyar Stroke Társaság hivatalos lapja, így változatlanul a lap fontos feladata a társasági hírek folyamatos közlése. 
